A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulást a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja.


Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány
A Kiskunsági termelők helyi piacának kialakítása Kunadacson
Kiskun Védjegy
KEOP-6.2.0/B/11-2011-0046

Szélessávú Internet a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki kistérség lakosai számára az Európai Unió támogatásával





Magyarország megújul



	Elérhetőségek
Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás elérhetőségei az alábbiak: Lesi Árpád elnök Központi e-mail cím: tarsulas@fkdmtkt.hu Czégányné Végh Erika kistérségi referens: czeganyne@fkdmtkt.hu Telefon: 20/378-97-94, 76/551-010



Tájékoztató pályázatokról

Az első pályázók már megkapták a megemelt összegű előleget. A Kormány egyértelművé tette: úgy kívánja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák Magyarországnak a világgazdasági válság hatásaival szemben.

A pénzügyi egyensúly megteremtésén túl három kiemelt területen történtek intézkedések a fejlesztési hitelhez való hozzájutás megkönnyítése, a munkahelyek megőrzése és a felvevő piacok megtartása érdekében. A pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idő kb. 30 %-kal csökken, a pályázatok átlagos átfutási ideje 25-40 %-kal lesz rövidebb 2009-ben. Január elsejétől több, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat kedvezően érintő változás lépett életbe az uniós pályázati rendszerben is. Egyszerűsödtek a pályázatok, gyorsabb lett és kevesebb adminisztrációval jár a szerződéskötés, egyszerűsödtek a kifizetések, mindezzel párhuzamosan kiemelkedő mértékűre, akár 40 százalékra nőtt a szerződéskötést követően lehívható előleg összege.

A pénzpiaci válság hatásainak, kiemelten az uniós projekteket végrehajtó kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós támogatások folyósításának felgyorsításáról döntött. Az intézkedési csomag része a projektek megvalósítását elősegítő előleg összegének növelése.

A korábban 25 százalékos, most megemelt mértékű előleg célja, hogy a kedvezményezettek a projekt megvalósítását pénzügyi nehézség nélkül, minél könnyebben el tudják kezdeni, és sikerrel végre is tudják hajtani. Az igényelhető összeg a vállalkozások számára a projekt megítélt támogatásának maximum 40%-a, legfeljebb 300 millió forint. A jelenlegi szerződésállományt alapul véve, az új előlegszabálynak köszönhetően januártól kezdődően (márciusig bezárólag) 90 milliárd forintnyi előleg juthat el a projektgazdákhoz. A félév leteltéig beérkező új pályázatokhoz kapcsolódóan ezen felül nagyságrendileg 110-130 mrd Ft lehet a folyósítható előleg összege. Az első félévben így összesen 220 mrd Ft-nyi előleg kifizetés történhet meg. Ez komoly többletforrást jelent a kkv-szektornak, ami azért különösen fontos, mert a kis- és közepes vállalkozások adják a magyar munkahelyek 65-70%-át.

A könnyítés a pénzpiaci válsággal leginkább érintett szektorokban igényelhető:

• Gazdaságfejlesztés Operatív Program,
• Közép-Magyarországi Operatív Program 1-es prioritása,
• Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, valamint
• a Társadalmi Megújulás Operatív Programból finanszírozott munkahelyi képzést támogató projektek.

A jogszabály-módosításról és az előlegigénylés szabályairól a Közreműködő Szervezet a napokban tájékoztató levélben értesíti a támogatási szerződés megkötése előtt álló pályázókat és a már hatályos szerződéssel rendelkező kedvezményezetteket. A módosítás tehát visszamenőleg is érvényes, a már hatályos támogatási szerződéssel bíró projektgazdákat is érinti. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett egyéb konstrukciók esetében az igényelhető előleg a megítélt támogatás összegének legfeljebb 35%-a, de minimum 25%.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter maga nyújtotta át az elsők között megemelt előleget igénylő cég képviselőjének a kifizetésről szóló nyilatkozatot. A miniszter elmondta: "A nemzetközi gazdasági válság még jobban megmutatta uniós tagságunk előnyeit. Az uniós és hazai források segítségével pénzt tudunk pumpálni a gazdaságba, épp ezért tettük könnyebbé az uniós forrásokhoz való hozzáférést, csökkentettük a bürokratikus akadályokat, de ezen túl támogatjuk az új piacokra való belépést és a régi piacok megtartását is. A megnövelt előleggel is az a célunk, hogy megerősítsük a még hezitáló pályázókat
abban, hogy a nehezebb körülmények ellenére is érdemes igénybe venni az unió által biztosított forrásokat" -- tette hozzá a miniszter.

Az NFÜ olyan eljárási alapelveket, garanciákat is meghatározott, amelyek védik a projektgazdák alapvető érdekeit. Áprilistól például, amennyiben a lebonyolító szervezet a meghatározott kifizetési határidőt (60, illetve szállítói finanszírozás esetében 30 nap, hiánypótlás nélkül) a szervezetnek felróható okokból elmulasztja, késedelmi kamatot köteles fizetni a kedvezményezett részére. Ennek összege a késedelem időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének felel meg. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv mint kedvezményezett részére. A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett számla támogatástartalma. A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.

A válságkezelő intézkedések között szerepel egy olyan válságkezelő csomag, amelynek 1400 milliárd forintos forrása nagyobb biztonságot és mozgásteret nyújt a magyar kkv-knak. A tavaly előtti, tavalyi átlagos 17%-os szintről 33%-ra nőtt a kkv-k uniós forrásokból való részesedése. Magyarország az uniós források csaknem egészét úgy csoportosította át, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyek számára. Uniós pénzekkel és nagy állami beruházásokkal magyar munkahelyek tízezreit lehet "biztosítani": olyan munkahelyeket, amelyeket a külföldről érkezett válság e csomag nélkül veszélybe sodort volna. A nagy beruházásoknak köszönhetően az építőiparban 1800 mrd Ft értékű megbízás keletkezik a következő másfél-két évben. Ezek a beruházások részben már megtalálhatóak a tavaly indított építésügyi piactér http://www.nfu.hu/epitesugyi_kereso honlapon, ahol a kivitelezők válogathatnak a projektek között és részt vállalhatnak a kivitelezésben.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a megváltozott gazdasági körülmények okán végrehajtott jogszabály-módosításokkal kapcsolatban levélben értesíti a projektgazdákat. Felhívja a figyelmet a "jóteljesítési garancia" intézményével kapcsolatos gyakorlat megváltoztatására. (Ez lényegében pénzügyi visszatartást jelent a számlák végösszegéből, fedezetként szolgálva a később felfedezett hibák kijavítására. Aránya a tapasztalatok szerint a szerződéses összeg 10-20%-a. A vállalkozóknak ez sok esetben aránytalan többletterhet, akár likviditási problémákat is eredményezhet.) Az NFÜ kéri a projektgazdákat, hogy a jövőben csak az indokolt mértékben kerüljön 3-5%-nál magasabb jóteljesítési garancia előírásra. Az NFÜ elnöke által aláírt levélben említett másik téma a közbeszerzési eljárásokról szól. Dr. Vági Márton elvárásként fogalmazza meg, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, az ellenőrzések során tapasztalt negatív példák miatt kijelenthető, hogy a tárgyalásos eljárás kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye egyébként nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál. Ebben a levélben kapnak tájékoztatást a projektgazdák a megemelt összegű előleg lehetőségeiről is.

A 4-es út Pest megyei beruházása 46,6 milliárd Ft összköltségű és régóta meglévő igényt elégít ki. Az Európai Bizottság áttekinti a gondosan előkészített beruházási terveket.

Újabb beruházással bővült a brüsszeli jóváhagyásra váró nagyprojektek listája, már 17 nagy értékű fejlesztés szerepel rajta. A 4-es út Pest megyei beruházása 46,6 milliárd Ft összköltségű és régóta meglévő igényt elégít ki. Most az Európai Bizottságon a sor, hogy áttekintse a gondosan előkészített beruházási terveket. Ezzel a teljesítményével Magyarország európai szinten is jól szerepel, de ennél sokkal fontosabb, hogy a közel 1000 milliárd forint értékű fejlesztéseknek köszönhetően pénz áramlik az építőiparba, amely számos új munkahely létesítését vonja maga után. Az Európai Unió segítségével 2007 és 2013 között lehetőséget kapunk fontos, többmilliárdos programok megvalósítására. Ezek közül a legnagyobbakhoz - az európai uniós szabályozás szerint - a kormány támogató döntésén túl európai uniós jóváhagyás is szükséges.

Magyarország több mint negyven nagyprojektet nevezett meg, ezek közül 19 rendelkezik már a kormány jóváhagyásával. 2009. január 20-ig 16 nagyprojektet (8 db KEOP, 8 db KÖZOP) küldött ki Brüsszelbe. A projektek mindegyike közlekedésfejlesztési vagy környezetvédelmi beruházás. A fejlesztések támogatási értéke összesen mintegy 703 milliárd Ft, teljes beruházási értéke pedig mintegy 935 milliárd Ft.

A brüsszeli jóváhagyásra küldött nagyprojektek nívós listájához, tizenhetedikként mától csatlakozik a 4-es út fejlesztéséről szóló projekt, amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházása. Ez az egyetlen olyan nagyprojekt, amely a regionális operatív program,
nevezetesen a Közép-magyarországi OP keretében valósul meg. A 4-es út pest megyei szakaszának bővítése várhatóan 2011. végére ér véget. A projekt összköltsége 46,6 mrd Ft, a támogatási intenzitás 85%-os. A projekt keretében összesen 25,8 km út épül, kétszer-két sávosra pedig 15,2 km hosszúságú útszakaszt bővítenek, megépítik a Monor-Pilis elkerülő szakaszt is. Ezzel a fejlesztéssel a Brüsszelbe kiküldött nagyprojektek támogatási értéke meghaladja a 743 mrd forintot, a beruházások összértéke pedig a 982 milliárd forintot.

A magyar fejlesztéspolitika egyértelmű sikere volt, amikor a debreceni villamos projektjére, mint első nagyprojektre, Brüsszel is rövid idő alatt rábólintott. A tagországok közül csupán néhány büszkélkedhet hasonló döntéssel. Ezek a nagyprojektek azért is kiemelt jelentőségűek, hiszen értéküknél- és gondos előkészítettségüknél fogva választ jelentenek azokra a kihívásokra, amelyekkel a válság miatt szembesül az építőipar, a munkaerőpiac. A nagyprojektek több száz milliárdos beruházási összege ugyanis rövid időn belül megrendeléseket generál, ami a munkahelyek megtartását, illetve új munkahelyek létrehozását jelenti.

A kormány 30 jogszabályt érintő gyorsító csomagjának köszönhetően 2008 második felétől érdemben gyorsult fel a magyarországi nagyberuházások így a nagyprojektek végrehajtása. Brüsszelbe csak alaposan átgondolt, megvizsgált és előkészített projekteket nyújtunk be. Szakemberek szerint kétszer olyan hosszú az előkészítő szakaszuk, mint maga az építés, a beruházás. Azzal, hogy a parlament és a kormány elfogadta a gyorsító csomag pontjait, kevesebb engedélyt kell beszerezni, könnyebb az adminisztráció, és gyorsabbá válik a kivitelezés folyamata is.

A nagyprojektek döntő többsége 13 milliárd forintot meghaladó volumenű beruházás, míg a környezetvédelmi beruházások értékhatára 6,5 milliárdos. Mindezekkel összefüggésben a nagyprojektek esetében a tagország kormányának jóváhagyásán túl az Európai Bizottság támogatására is szükség van. A magyar nagyprojektek között olyan jelentős közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, a szegedi és a miskolci villamoshálózat fejlesztése, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út építése, valamint a Kelenföld--Székesfehérvár-vasútvonal fejlesztése. De brüsszeli jóváhagyásra várnak már olyan jelentős környezetvédelmi fejlesztések is, mint a Közép-Dunavidéki hulladéklerakók rekultivációja, Békéscsaba és Nyíregyháza csatornázási és szennyvízprogramja, vagy éppen Makó és térségének szennyvízprogramja.