A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulást a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja.


Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány
A Kiskunsági termelők helyi piacának kialakítása Kunadacson
Kiskun Védjegy
KEOP-6.2.0/B/11-2011-0046

Szélessávú Internet a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki kistérség lakosai számára az Európai Unió támogatásával





Magyarország megújul



	Elérhetőségek
Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás elérhetőségei az alábbiak: Lesi Árpád elnök Központi e-mail cím: tarsulas@fkdmtkt.hu Czégányné Végh Erika kistérségi referens: czeganyne@fkdmtkt.hu Telefon: 20/378-97-94, 76/551-010



A kistérség jellemzői

• Elhelyezkedés: természetföldrajzi szempontból az alföldi Duna-szakasz bal partján, nagyobb része a Duna völgyben, kisebb része a Duna-Tisza közi Homokhátság területén helyezkedik el. Budapesttől és Kecskeméttől 60-60 km-re. Felszínét folyók és a szél formáló hatása alakította ki.
• 2008. január 1-i népesség összesen: 31. 918 fő (Bács-Kiskun megye 5,9 %-a)
• Területe: 802 km2 (Bács-Kiskun megye 9,6 %-a)
• Alacsony népsűrűség jellemzi: 40 fő / km2 (megyei 65, országos 109)
• A szántó területek átlagos AK értéke alacsony: 15,1 AK
• Szűk közúti kapcsolatok: Újsolt zsáktelepülés, a Duna mint vízi út kihasználatlansága.
• Vasúti kapcsolat. 8 településnek NINCS, Kunszentmiklósnak és Szabadszállásnak van
• A fiatalok közül sokan elhagyják a térséget. Sok a szociális okból idevándorló család. Az aktív korúak aránya átlag alatti.
• Termelő Értékesítő Szervezet az állattenyésztés terén nem működik.
• A szántóföldi növénytermesztés kockázata megnőtt. A kertészeti termékek minőségellenőrzésének kistérségi háttere nem biztosított.
• A belvízcsatornák állapota leromlott. Az öntözés másodlagos szikesedést von maga után.
• A gazdálkodók többsége kényszervállalkozó, létfenntartó gazdálkodást folytat munkahely vagy más jövedelemszerzési lehetőség hiányában.
• A gazdálkodók szerkezetváltásra, jelentősebb fejlesztésekre saját erőből nem képese.
• Korszerűtlen a képzési szerkezet. Alacsony a képzési színvonal. A képzett fiatalok elhagyják a kistérséget.
• Nincs jelentős ipari kapacitás. Alacsony a szolgáltató szektor szerepe. A pénzügyi szolgáltatások választéka szűk.
• A kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások választéka szűk.
• Kereskedelmi szálláshely kevés a kistérségben, a vendégszám is alacsony. Marketing tevékenység szinte teljes hiánya.
• A kistérség tájainak jellegzetességei, értékei nincsenek kiaknázva. Gyengék a megközelíthetőségi viszonyok. Hiányoznak a kerékpárutak.
• Tartós munkanélküliek és szakképzetlenek aránya magas, jóval a megyei átlag feletti.
• A roma közösség szociális helyzete igen rossz.
• A legközelebbi kórház 60 km-nél távolabb van. Mentőállomások technikai és humán téren megerősítendők, szakrendelők színvonala javítandó.
• Az északi rész településeinek hulladék elhelyezése nem megoldott. A régi települési lerakók rekultiválása még nem történt meg.